A Merte sorozat olyan emberek élettörténetét mutatja be, akik egyszer MERTE-k nagyot gondolni, hinni magukban és cselekedni. Azért hozom el az ő elbeszéléseiket, hogy lásd, ha erős a szándék, nincs olyan akadály, amit ne tudnál legyőzni. MERT TE is képes vagy rá.
Nagy Kata története jó példája annak, hogy ha valamifelé húz a szíved, az előbb-utóbb újra feltűnik majd az életedben, igazolva, hogy dolgod van vele. Kata 10 évet töltött el egy olyan pályán, amit annak idején inkább ésszerű megfontolásból választott, s bár a területén jól megállta a helyét, sok élménnyel lett gazdagabb, mégis kisfia születése ébresztette rá arra, hogy nem ez az ő útja. Egy bátor döntéssel megtette az első lépést és belevágott abba, ami már végzős fiatalként is vonzotta: a lakberendezésbe. Mára keresett szakember, saját márkájával aktívan jelen van a közösségi médiában, számos felkérést kap hazai és most már nemzetközi megrendelőktől is. Elkötelezett híve a lakberendezésben a természetes, zöld növényeket előnyben részesítő biofil design-nak, amelyről nemcsak blogjában ír rendszeresen, hanem legutóbb például a Spektrum Home televízió műsorában is népszerűsített.
De miként ért el idáig? És mi kellett ahhoz a bizonyos első, nagy lépéshez? A vele készült interjúból kiderül, melyet fogadjatok szeretettel!
- Hogyan választottad az első szakmádat?
Alapvetően fogalmam sem volt arról, hogy mi szeretnék lenni. Már akkor is érdekelt a lakberendezés, viszont akkoriban – egy alföldi kisvárosban még elképzelhetetlennek tűnt, hogy meg lehet belőle élni, emiatt mindenki lebeszélt róla. Mivel az utazás mindig is vonzott, így közgazdászként végeztem, idegenforgalmi és szálloda szakon.
- Dolgoztál valaha ezen a pályán?
Igen, közel 10 évet töltöttem el a szakmában, összesen 2 munkahelyen. Először egy hazai szállásközvetítőnél dolgoztam, az évek során voltam ügyfélszolgálatos, szálláshely-kapcsolattartó majd sales és marketing területen is kipróbálhattam magam. Alapvetően nagyon szerettem csinálni, élveztem, hogy segíthetek a vendégeknek kiválasztani a számukra legmegfelelőbb helyet vagy a szállodáknak előtérbe kerülni 1-1 ajánlattal. Viszont egy idő után már nem éreztem ezekben a feladatokban a kihívást.
Ezután az egyik legnagyobb hazai turisztikai hírportál következett, ahol először főként a sales segítése és az online hirdetések kezelése volt a feladatom. Később irodavezető lettem, egyfajta mindenes, aki a legtöbb folyamathoz adja a támogatást. Ez nagyon izgalmas időszak volt, rengeteg rendezvényt szervezésében és lebonyolításában vettem részt, emellett pedig sokat utaztam.
- Mikor és hogy jött az az érzés, hogy valami mást szeretnél csinálni?
Pont egy ilyen pörgős időszak közepén derült ki, hogy kisbabát várok. Tudatosan lassítottam a tempón, ami működött is – viszont azt éreztem, hogy ezt a munkát nem lehet egy kisgyermek mellett csinálni. A lakberendezés akkor már egy ideje ott motoszkált a fejemben (miután leromboltuk majd felújítottuk a lakásunkat, többen is mondták, hogy ezzel kellene foglalkoznom), de még nem tudatosult bennem, hogy ez lesz az utam.
- Milyen érzéseid voltak, mielőtt belefogtál az új pályádba? Voltak félelmeid?
Mérleg vagyok, általában nehezen döntök, de ezt az elhatározásomat egy hét alatt meghoztam. 7 hónapos volt a kisfiam, amikor megláttam az egyik iskola hirdetését a közösségi médiában – ennyi otthon töltött idő után már nagyon vágytam egy kis változatosságra. Akkoriban egy lakberendező ismerősöm volt, akit gyorsan kifaggattam, hogy ő hol tanult és ajánlja-e az iskolát, majd el is küldtem a jelentkezésemet. Őszintén szólva nem gondolkodtam sokat, kicsit attól tartottam, hogy hogyan tudom majd mások igényeit, ízlését előtérbe helyezni.
- Mi kellett hozzá, hogy végül megtedd az első lépést?
Az volt a fő kérdés, hogy ki lesz a kisfiammal, míg tanulok, ugyanis a képzés heti 2×4 órás elfoglaltságot jelentett. Az biztos volt, hogy csak a nappali kurzus jöhet szóba, mert a kisfiam délelőttönként jól elvolt már mással is, esténként viszont nagyon igényelte a közelségemet. Miután a férjem biztosított támogatásáról és bevállalta, hogy kiveszi ezt az időt a vállalkozásából és vállalja ezt a heti két délelőttöt, elhárult minden akadály.
- Hogyan fogadta a döntésedet a környezeted? Voltak, akik le akartak beszélni róla?
Szerencsés vagyok, mert olyan emberek vannak körülöttem, akik támogatnak, még ha nem is mindig látják elérhetőnek a célomat az ő szemszögükből. Mindenki kérdezgette, hogy jól átgondoltam-e és hogy biztosan ezt szeretném-e csinálni. A másik fontos téma persze az volt, hogy hogyan lesz munkám, hogyan fogok ebből megélni, de soha senki nem mondta, hogy ne csináljam, ne próbáljam meg. A férjem mellett nagyon sokat segített az anyósom is, a féléves vizsgák előtt általában ők vitték a hétvégéket míg én rajzoltam/tanultam.
- Volt olyan közben, hogy azt érezted, feladod és inkább hagyod az egészet?
Nem volt ilyen mélypontom soha – egy kevésbé jól sikerült csapatmunka lombozta le kicsit a lelkesedésemet, de végül arra jutottam, hogy ezt csak azt bizonyítja, hogy nem illettünk össze a csapattársakkal.
- Mi volt az első sikered az új pályádon?
Pont a Covid második hulláma alatt indult a vállalkozásom, így a szolgáltatásaimat is ehhez igazítottam. A lakberendezési tanácsadásokat Zoom-on tartottam és az első megbízásaimon online dolgoztam. Ez azt jelentette, hogy személyesen nem is találkoztam a megbízóimmal, csak Zoom-on tartottuk a kapcsolatot, majd postáztam az elkészült tervdokumentációt. Csúszások voltak a kivitelezésekben is, de nagyon örültem, amikor nyáron elmehettem az egyik így készült lakásba fotózni. Fantasztikus volt látni, hogy a terveim életre keltek és hogy egy “általam összeállított füzetből” le tudta vezényelni a felújítást a tulajdonos.
- Milyen nem várt nehézségekkel kellett szembenézned?
Valahogy azzal sosem számoltam, hogy mi lesz, ha bezár a bölcsi/ovi vagy megbetegszik a kisfiam. Őszintén megvallva ettől a vírustól sem tudok félni, csak megtanultunk együtt élni a jelenlétével. Viszont, ha itthon kell maradnia a kisfiamnak, az mindig extra terhelést jelent – mert hát nem nézheti a TV-t egész nap, míg én dolgozom, ezért nem vállalok például SOS – „tegnapra kellene egy terv”- típusú munkákat, mert ezzel csak magamban okoznék feszültséget.
Egy-egy munka során, főként kivitelezéskor is akad bőven megoldandó feladat, egy felújítás során például csak bontás után derül ki 100%-osan, hogy mivel is állunk szemben. Egy gipszkarton dobozolás pl. az előző tulaj szerint megszüntethető, bontás közben persze kiderül, hogy mégsem…ilyenkor jön a B terv és lesz belőle falfülke.
- Hogy döntenél ma? Belevágnál újra? Van, amit másképp csinálnál?
Őszintén szólva, ha tudom, hogy mennyi extra időráfordítással jár a képzés, nem biztos, hogy belevágnék egy 8 hónapos baba mellett – pont ezért örülök, hogy nem tudtam 🙂 Semmi nem jut eszembe, amit másképp csinálnék, minden jó úgy, ahogy történt…és amúgy sem vagyok az az ember, aki a „mi lett volna, ha” – típusú dolgokon rágódik. A jelenben csak a jövőt tudjuk formálni, a múltra nincs ráhatásunk, ezért szerintem kár az ilyen dolgokkal foglalkozni.
- Mit adott neked ez az új pálya? Milyen felismeréseket hozott magadról?
Egyrészről magabiztosabbá tett, úgy érzem, most vagyok igazán a helyemen. Sokan féltettek, hogy egyből vállalkozást indítok (nem véletlenül választottam a legnagyobb óraszámú képzést), de én már nagyon régóta a magam ura szerettem volna lenni, ezért kihasználva egy kezdő vállalkozóknak szóló pályázatot, belevágtam. Nagyon élvezem, hogy nemcsak lakberendező, hanem marketinges, blogger, értékesítő és egy kicsit coach is lehetek egy személyben.
- Hol tartasz ma benne? Milyen sikereid voltak eddig?
Október 1-én volt egy éves a vállalkozásom, ezalatt 15 tervezési munkán dolgoztam és 19 lakberendezési tanácsadást tartottam. Ez szerintem szuper dolog, főként, hogy kisebb részben dolgoztam ismerősöknek, nagyobb részt pedig az online tevékenységem alapján találtak rám. Volt már megkeresésem az Instagram fiókom kapcsán (ITT), volt aki Facebook csoportban, illetve LinkedIn-en talált rám (ITT), sőt, nemrég kaptam egy megkeresést a Houzz portálon keresztül is.
A tanulást nem hagytam abba, az utóbbi időben is rengeteg továbbképzésen és szakmai napon vettem részt, hogy minél naprakészebb információkkal rendelkezzem.
Szívügyem a biofil design és a fenntarthatóság, hiszem, hogy úgy lehet igazán harmonikus az életterünk, ha kapcsolatba léphetünk általa a természettel. Sokat írok ezekről a témákról a blogomra (katusa.blog.hu) és már saját Facebook csoportom is van (ITT), ami ezzel foglalkozik. Tavasszal meghívtak a Spektrum Home magazin műsorába (ITT), amire nagyon büszke vagyok – ez is egy jelzés, hogy van igény erre az irányvonalra is.
- Mit üzensz azoknak, akik most állnak pályaváltás előtt?
Merjenek bátrak lenni és hallgassanak a szívükre. Fontos az alapos utánajárás és tervezés is, ha elkötelezték magukat a változtatás mellett sziklaszilárdan tartsanak ki az elhatározásuk mellett – a céljaikhoz vezető utat bontsák le apró lépésekre, így könnyebb lesz megvalósítani azokat. Fejben pedig csak a jó dolgokra, és problémák helyett a megoldásokra koncentráljanak – így bármilyen nehézséget könnyebb leküzdeni.
Köszönöm Katának, hogy megírhattam pályaváltásának történetét. Keressétek őt bátran, ha lakberendezéssel kapcsolatos kérdéseitek, igényeitek vannak! Ha pedig karrierváltásban gondolkodtok, szívesen segítek az átgondolásban, tervezésben.